A kupolák a legmerészebb építészeti megoldások közé tartoznak a világ történelmi épületein, alkotóik évszázadokon át műremekeik mintegy „megkoronázására" használták őket - így azután ma a világ néhány leggyönyörűbb és leglenyűgözőbb építményének a tetejét ékítik.  A kupolák - hosszú, a római korban kezdődő s egészen máig tartó pályafutásuk során - nem csupán praktikus tetőfedési megoldást jelentettek, de az erő szimbólumai is voltak, hisz rendszerint környezetük fölé tornyosulnak, s uralják a látképet. A történelem során ugyanakkor spirituális jelentőséggel is felruházódtak. A kupola általában jelentősen megnöveli a belső tér magasságát, aminek a templomok használói szakrális jelentőséget tulajdonítanak; ez a helyzet egyebek mellett a Szent Pál székesegyházzal is, melyet Anglia spirituális középpontjának tartanak. A következőekben Indiától Rómáig sorra vesszük a világ néhány legismertebb kupoláját, és kikutatjuk, hogy miként és miért épültek, s mit szimbolizálnak.

A római Pantheon

A Hadrianus császár által Kr. u. 118-128 között építtetett római Pantheon az egyik leghíresebb kupolás épület a világon. Közel két évezrede a helyén áll, s a legjobb állapotban megőrződött római kori műemlék Rómában. Az eredetileg pogány szentélynek emelt épületre - melyet Kr. u. 609-ben szenteltek fel katolikus templommá -, a rómaiak zsenialitásának és építőtudásának kőbe faragott emlékműveként tekintenek a szakemberek. Kupolája 43,2 méter átmérőjű, tetején egy 9 méter átmérőjű nyitott okulusszal. A kupola anyagát tömör betonkockák alkotják, melyek súlya és tömörsége felfelé haladva fokozatosan csökken - építése idején ez volt a leghatalmasabb betonszerkezet a világon. A Pantheon valóságos építészeti remekmű, a szakemberek szerint az a titka, hogy külső falai hat méternél is vastagabbak, s így - boltívek nélkül is - megfelelő alátámasztásul szolgálnak a kupolának.

A Sziklamecset

A jeruzsálemi Sziklamecset nem csak az iszlám egyik legszentebb temploma, de a világ egyik leglenyűgözőbb kupolás épülete is egyben. Az Abd al-Malik ibn Marwan kalifa által Kr. u. 685 és 691 között emeltetett szentély aranykupolája a város szinte valamennyi pontjáról látható. Az „aranykupola" kifejezés mindazonáltal ma már csak részben helyes, mert az évszázadok során a megrongálódott arany fedőlapokat több helyen eltávolították, helyükre eleinte alumínium-, majd az utóbbi időben aranybevonatos rézlemezeket helyezve. A Sziklamecsetet a szakemberek az iszlám építészet első mesterművének tartják.

A firenzei katedrális

A Firenze látképét uraló dóm - olaszosan Duomo - az itáliai reneszánsz építészet látványos példája. A Filippo Brunelleschi firenzei szobrász és aranyműves által tervezett ragyogó székesegyház kupolája két rétegből épül fel: a belső a voltaképpeni tartószerkezet, a külső pedig a gyönyörködtetést és az időjárás viszontagságai elleni védelmet biztosítja. A fenséges kupolát 24 „kőborda" tartja, melyek a dóm teteje felé haladva mélységben fokozatosan elvékonyodnak. A firenzei katedrális megépítésével Brunelleschi nem csak bebizonyította, hogy lehetséges kőből kupolát építeni, de alkotása - a római Pantheont megelőzve - elkészültekor a világ legnagyobb ilyen jellegű műve volt. A siker azonban a munkálatok kezdetekor korántsem tűnt biztosnak, ezért Firenze elöljárói csak az után adták áldásukat az építkezésre, hogy Brunelleschi egy téglából készült, 1:12-es arányú maketten bebizonyította számukra a terv kivitelezhetőségét.

Tádzs Mahal

Az indiai Agrában épült, s gyakran a világ csodái közél sorolt Tádzs Mahal az országot egykor uraló iszlám hitű mogulok legjelentősebb építészeti öröksége. A Sahdzsahán császár által felesége, Mumtaz Mahal emlékére emeltetett remekmű talán a leghíresebb mauzóleum a világon. Építése 22 éven át, 1632-től 1653-ig tartott, s húszezer munkást mozgatott meg. A fehér márványból megálmodott építmény négy homlokzata szinte azonos képet mutat, központi boltívük 33 méter magas. A mauzóleumot egy hatalmas, 73 méter magas kupola koronázza, melynek építéséhez - ellentétben pl. a Sir Christopher Wren nevével összeforrt Szent Pál katedrálissal - nem társítható egyetlen néven nevezhető építész sem. Bár egyes dokumentumok azt sugallják, hogy a Tádzs Mahal a kor jól ismert építészének, Ustad Isának a műve, sok történész szerint magának Sahdzsahán császárnak az elképzelései is érvényre jutottak a megvalósítás során, lévén a mű személyes emlékállítás szeretett felesége számára.