Honlapunk ún. „sütiket” használ szolgáltatásaink javítása, a hirdetések személyre szabása, valamint az ön böngészési preferenciáinak megjegyzése érdekében. Azzal, hogy folytatja honlapunk használatát, beleegyezik ezen „sütik” használatába. További információkért (pl. a sütik letiltásával kapcsolatban) kérjük, olvassa el cookie irányelveinket .

Ok
National Geographic ChannelNat Geo Wild
http://assets.natgeotv.com/Shows/196.jpg

ÉLET AZ ANYAMÉHBEN – ÁLLATVILÁG

A National Geographic Channel forradalmian új három- és négydimenziós technológiája segítségével bemutatja az

Élet az anyaméhben - állatvilág

című új dokumentumfilmjét

 Most először a televíziózás történetében legyen tanúja az elefánt-, a kutya- és a delfinmagzatok kifejlődése valamennyi fázisának!

A National Geographic Channel Élet az anyaméhben - állatvilág című új kétórás dokumentumfilmjében egyebek mellett tanúi lehetünk egy megszületendő kiskutya első lélegzetvételének, valamint egy delfinmagzat legelső úszóleckéjének - természetesen az anyaálatok biztonságos tanulóterepet nyújtó méhében...

A még soha sehol nem látott képeket elénk táró látványos dokumentumfilm a National Geographic Channel által nemrégiben bemutatott, az emberi magzat kifejlődését nyomon követő Élet az anyaméhben című nagysikerű alkotás mintájára készült - így egyedülálló szemszögből, valós idejű háromdimenziós felvételek és számítógépes grafikák segítségével mutatja be három emlősfaj magzatának fejlődését. Mialatt a különleges felvételeken a magzatok a megszületésük után létfontosságúvá váló képességeiket próbálgatják ösztönösen, olyan evolúciós titkoknak is a nyomára bukkanunk, melyeket ezek az állatok a régmúltból örököltek, és amelyek újdonságnak számítanak a tudósok számára, hiszen "odakintről" nézve mindeddig rejtve maradtak előttünk.

Felkészülés a jövőre

Mindössze 63 nap alatt a házikutya-magzat valamennyi, a túléléshez elengedhetetlenül fontos szerve kifejlődik, kezdve a rendkívül érzékeny szaglástól egészen az - ember által érzékeltnél jóval szélesebb frekvenciatartományt átfogó - hallásig. A negyvenedik napon a négydimenziós technológia elénk tárja, amint az embrió kinyitja a száját és lélegezni kezd; fontos pilanat ez, hiszen e funkció ugyancsak fontos szerepet kap majd a kölyök életében megszületése után. 

A kutya rövid vemhességével ellentétben az elefántembrió világra jövetelét 22 hónapos fejlődési időszak előzi meg, melynek végére az embrió tömege a 120 kilogrammot is elérheti. A 18. hét környékén az embrió elkezdi mozgatni lábait és ormányát, hogy erősítse izmait, és ügyesebbé tegye végtagjait. Idővel a talppárnái és a fülei is kifejlődnek, melyek segítségével megszületése után akár 16 kilométeres távolságból is mégérzi vagy meghallja majd a vágtázó állatok lábdobogásának, illetve a közeledő viharok mennydörgésének a hangját.

A vízi környezetet imitáló anyaméhben a nyolchetes delfin már úszást idéző mozgást végez. Saját különbejáratú "uszodájában" a magzat egyéves fejlődési ciklusa során szinte minden olyan képességet elsajátít, melyre élete során szüksége lesz, így megszületése után nem sokkal már 35 kilométeres óránkénti sebességel szeli a vizet, és akár 90 méteres távolságból észreveszi zsákmányát, mégha az pingponglabda nagyságú is csupán.

Evolúciós titkok kerültek napvilágra?

A forradalmian új négydimenziós technológia alkalmazása meglepő - és valódi áttörésként értelmezhető - újdonságokat tárt fel a delfinek evolúciótörténetével kapcsolatban. A 24. napon az embrión apró lábkezdemények jelennek meg, melyek azután a következő két hét során fokozatosan eltűnnek. A 11. hét után az embrió uszonyainak csontfelépítése az emberi kézét idézi. Vajon ezek a szervkezdemények azt bizonyítják, hogy a delfinek egykor szárazföldi élőlények voltak?

A világ leghatalmasabb szárazföldi állata, az elefánt viszont az embriók tüzetesebb  vizsgálata szerint éppen ellenkező irányú utat tett meg az óceán és a kontinensek között. Ennek egyik jele maga az ormány lehet, mely akkor is lehetővé teszi a lélegzetvételt, amikor az állat szája víz alatt van. Ennél még elgondolkodtatóbb tény, hogy a négyhónapos elefántembriók - a szárazföldi állatok közt egyedüliként - vesevezetéket fejlesztenek ki, mely általában a békák és az édesvízi halak sajátja. Lehetséges, hogy a búvárpipa-szerű ormány és a szokatlan vesefelépítés a tengeri múlt bizonyítékai?

Az Élet az anyaméhben - Állatvilág című dokumentumfilm a magzatok fejlődési fázisainak részletes elemzése által - valamint a legmodernebb orvosi képalkotási eljárások a korszerű számítógépes grafikai módszerekkel való kombinálásával - egy csodálatos méhen belüli utazásra hívja a nézőt, hogy így mesélje el a kutya-, elefánt- és delfinmagzatok történetét a fogantatástól a világra jövetelig.

HIRDETÉS

FOTÓK

VIDEÓK