Statisztikailag a repülés a közlekedés legbiztonságosabb módja - ennek bizonyítására álljon itt csupán egyetlen összehasonlító adatpár: míg 2000-ben az Egyesült Államok autóútjain 41 800 ember veszítette életét, a légibalesetek ugyanebben az évben „mindössze" 878 halálos áldozatot követeltek az országban.
Az adatok azonban nem mindenkit nyugatnak meg - különösen nem a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta, melyek tovább növelték az emberek repüléssel szemben érzett idegenkedését. Egy, a Washingtoni Egyetem kutatói által kétezer ember megkérdezésével elvégzett, 2002 márciusában közzétett felmérés szerint, míg 2001 májusa és júliusa között a megkérdezettek 60%-a félt „mérsékelten", „közepesen" vagy „erősen" a repüléstől, 2002 januárja és februárja között ez az arány jóval magasabb, már 81% volt.
A nőkre különösen nagy hatással voltak a terrortámadások. A Washingtoni Egyetem felmérése szerint a 2001. szeptember 11-e előtt még csak „kissé", vagy „egyáltalán nem" félő nőknek a támadásokat követően már 31%-a tartozott a legalább „mérsékelten" félők körébe, míg a férfiak esetében ez a növekmény mindössze 16%-ot tett ki.
Egy, a USA TODAY, a CNN és a Gallup által közösen elvégzett másik, 2006-os közvélemény-kutatás szerint a felnőttkorú amerikaiak 27%-a fél legalább „mérsékelten" a repüléstől, közöttük 9% „nagyon rettegővel".
A szorongásos rendellenességekkel foglalkozó orvosok amerikai szövetsége szerint a fóbia túlzott félelem egy objektumtól vagy helyzettől, mely különböző szorongásos tüneteket, szélsőséges esetben pánikrohamot válthat ki a páciensből. A felnőtt fóbiások tisztában vannak vele, hogy félelmük túlzott és alaptalan, a számukra kritikusnak számító szituációkban mégsem képesek felülkerekedni rettegésükön. A repüléstől való rettegést a szakemberek aviafóbiának hívják.
Számos hírességről köztudott, hogy fél a repüléstől - ilyen balszerencsés celebritás többek között az amerikai színésznő Whoopi Goldberg és az egykori holland focista, Dennis Bergkamp is.
Jó hír azonban, hogy léteznek olyan módszerek, melyekkel az aviafóbia legyőzhető.
Sok ember aviabóbiájának középpontjában a lezuhanástól való rettegés áll, ezért a repülőgépek működési elvének mélyebb ismerete nagyban hozzásegíthet a félelmek legyőzéséhez. A légijárműveket alapvetően két erő tartja a levegőben: a hajtóművek tolóereje és a szárnyak emelőhatása. Akárcsak a madaraké, a repülőgépek szárnyának felső része is domború, így menet közben a levegő felül nagyobb sebességgel áramlik, mint alul - ami a szárnyra nehezedő légnyomás csökkenéséhez vezet, nagy mértékben megkönnyítve a hajtóművek a repülőgép levegőben tartására irányuló munkáját. Ennek köszönhetően a rendkívül ritkán előforduló hajtómű-leállásos esetekben - melyek közül egyet a Légikatasztrófák sorozata is feldogozott - a pilóta akár vitorlázórepülésben is elnavigálhat a legközelebbi repülőtérig, ott biztonsággal letéve a gépet. Ám erre vajmi riktán van szükség, hisz ne feledjük: egy repülőgépen több hajtómű van, melyek csak nagyon ritkán hibásodnak meg egyszerre.
A repüléstől rettegők egyik legnagyobb ellensége a légi járműveket ide-oda dobáló légköri turbulencia, melynek azonban a szakemberek szerint „nagyobb a füstje, mint a lángja", hisz - egybehangzó állításuk szerint - a kellemetlen jelenség nem jelent valós veszélyt a repülőgépekre. A turbulencia különböző nyomású és mozgásirányú légtömegek határán képződő légörvény, mellyel gyakran találkozni magashegységek felett, valamint, mindenekelőtt, viharzónák térségében; képződésük ezenkívül gyakran kapcsolódik az úgynevezett futóáramlásokhoz (jet streamekhez), melyek épp a sugárhajtású repülőgépek utazómagassága környékén a legaktívabbak. Amikor egy repülőgép turbulenciába kerül, a fedélzeten tartózkodóknak olyan érzése támadhat, mintha egy apró lélekvesztőn sodródnának a viharos tengeren - ez azonban szerencsére csak szubjektív érzés, a valóság az, hogy a rázkódás legfeljebb tengeri betegséget és kisebb sérüléseket okozhat, a repülőgép biztonságát nem veszélyezteti.
Egy másik „népszerű" - ám a statisztikák szerint alaptalan - félelemforrás a villámcsapás. Becslések szerint a repülőgépekbe évente legalább egyszer belecsap a mennykő, azonban ez csak a legritkább esetben okoz balesetet, vagy károsítja a repülőgépet, lévén a mai korszerű utasszállítók alumíniumból készülnek, amely anyag kiválóan vezeti az elektromosságot. Mindezzel együtt a pilóták természetesen mindent megtesznek a vihargócok elkerüléséért, amihez modern műszereik minden segítséget meg is adnak számukra.
Bár a repülőgépeken felszolgált étkek közismerten nem vetekedhetnek a luxuséttermek ínyencfogásaival, a monotóniát megtörő és figyelmünket elterelő fedélzeti falatozás félelmeink enyhítéséhez azért hozzájárulhat - legalábbis ezt sugallja az Alpha Airports Group (AAG) a témában elvégzett felmérésének az eredménye. A tízezer méteres magasságban elköltött estebéd tehát a szakemberek szerint jótékony hatással lehet aviafóbiánkra - de a kutatók azt is hozzáteszik gyorsan, hogy az se mindegy, hogy mit eszünk! Ajánlásuk alapján legjobb magas szénhidrát- és zsírtartalmú tésztákat, kekszeket vagy sajtokat enni, mert ezek lipideket képeznek a vérünkben, elősegítve relaxációnkat és pihenésünket. Ezzel szemben a koffeines italokat és magas cukortartalmú édességeket jobb elkerülni, mert ezek éberré, hiperaktivvá és feszültté teszik elfogyasztóikat, semlegesítve az addig bekebelezett álmosító, ellazító étkek jótékony hatását...
A Pacific Southwest San Diegóba tartó járata már a Lindbergh Repülőtér közelében járt, ...
Műszaki hiba vagy emberi mulasztás miatt kellett 261 embernek meghalnia?
(00:02)