• MINDENNAPI TUDOMÁNY

  • június 9-én, szombaton 21:00-kor
  • National Geographic Channel

LEÍRÁS

A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve.

Érdekli, hogy milyen földi következményei lehetnek a napviharoknak? Szívesen meglesné, hogy napjaink alkimistái miként kísérleteznek a jövő szupergyémántjának megalkotásával? Szeretné tudni, hogy milyen életet élt Alaszka barlangi embere 35 ezer évvel ezelőtt? Ha igen, tartson a Mindennapi tudomány kutatóival a világegyetem és az emberi gondolat legizgalmasabb tájaira!

EPIZÓDKALAUZ

  • Mindennapi tudomány: Alaszka barlangi embere
    Tim Heaton paleontológus a közelmúltban figyelemreméltó leletre bukkant a dél-alaszkai Prince of Wales-sziget egyik balangjában: egy fiatal férfi maradványaira, akit az aprólékos elemzés szerint medvék marcangoltak szét még valamikor rég, a homályba burkolódzó történelem előtti időkben. Heaton a neves régész, E. James Dixon segítségével ezenfelül további érdekességeket is kiolvasott a néhány jelentéktelennek tűnő fog- és csontdarabból: a “barlangi ember” a húszas évei elején járhatott, elsősorban tengeri élőlényekkel táplálkozott, s a mellette talált eszközök anyaga alapján ugyancsak messziről érkezhetett. A filmben a 35 ezer évvel ezelőtti Alaszkába látogatunk a számtalan titkot őrző barlangi ember és az őt faggató tudósok idegenvezetésével…
  • Mindennapi tudomány: Megelőzni az armageddont
    Nostradamus annak idején azt jósolta, hogy egy hatalmas katasztrófa fogja elpusztítani a Földet. A tudósok ma hasonló előrejelzéseket hangoztatnak, a bolygónknak ütköző idegen égitestektől a szuperhurrikánokon és -vulkánokon keresztül a fekete lyukakig egész sor veszélyforrást felvillantva előttünk. De vajon mennyire reálisak ezek a forgatókönyvek, és mit tehetünk a katasztófa megakadályozásáért? Képesek lehetünk megváltoztatni egy aszteroida pályáját a hőegyensúlya módosításával? És ritkábban lakott régiók irányába terelni egy nagyváros felé tartó vihart hatalmas naptükrök által? Legyen ön is tanúja a tudósok és a földi életre törő gigantikus erők harcának!
  • Mindennapi tudomány: Földönkívüliek nyomában
    “A jelek arra utalnak, hogy nem vagyunk egyedül. Nagyon valószínű, hogy ötven éven belül idegen életre bukkanunk valahol az univerzumban” – hangzik a sokat ígérő, ám mára elcsépelt bejelentés, melyre joggal legyinthetnénk – ha nem a NASA néhány neves tudósa szájából származna. De ha valóban létezik Földön kívüli élet, akkor hol fogunk rábukkanni? Egy még fel nem fedezett égitesten? Vagy egy idegen bolygó valamelyik holdjának egy felszín alatti tavában? És miként zajlik majd a nagy találkozás? A film ezekre a sokakat izgató kérdésekre keres választ, szigorúan tudományos szempontok alapján.
  • Mindennapi tudomány: Irány a Jupiter!
    A mintegy 140 ezer kilométer átmérőjű, főként hidrogén és hélium alkotta Jupiter egy igazi óriás, 63 holdjával kis túlzással afféle “miniatűr naprendszernek” is nevezhető. A lenyűgöző méretek azonban egyéb szélsőségekkel és furcsaságokkal is együtt járnak a Jupiter esetében: felszíne felett hol gigantikus, több száz kilométer magas vulkáni felhők gomolyognak az ég felé, hol meg Föld-nagyságú, több évszázados élettartamú viharok tombolnak lenyűgöző erővel – a jeges felszín alatt pedig mindeközben furcsa mozgások zajlanak, az élet esetleges jelenlétét sugallva a tudósok számára… És ha a Jupiter ígéretes kutatási terep az ember számára, Európa nevű holdja maga a beteljesülés, hisz – immár bizonyítottan – folyékony víz található a felszínén! A filmben izgalmas űrutazásra indulunk a Jupiterhez és holdjaihoz a Galileo űrszonda segítségével.
  • Mindennapi tudomány: Apokalipszis a Földön
    Kevés tudós szeret jóslásokba bocsátkozni a jövővel kapcsolatban. A geográfus Chris Scotese a közelmúltban mégis valami hasonlóra vállalkozott: megrajzolt egy térképet, mely a Föld domborzatát ábrázolja – 250 millió év múlva… A különös térképen a mai, elszórtan elhelyezkedő hét földrész helyett egyetlen összefüggő szuperkontinens látszik, melynek felszíne – egyes tudósok szerint – nem más, mint egy gigantikus, kiégett pusztaság. Valóban ilyen kietlen jövő várna a földi életre? A filmben klimatológusok, légkörkutatók és biológusok adnak hosszú távú előrejelzést unokáink számára…
  • Mindennapi tudomány: Jégkorszaki olvadás
    18 ezer évvel ezelőtt gyors melegedés kezdődött a Föld éghajlatában, véget vetve az immár évezredek óta tartó hideg periódusnak. A jégsapkák fogyatkozásnak indultak, a világtenger szintje megemelkedett, kialakultak a mai partvonalak, a visszahúzódó belföldi jégtakarók csiszolómunkájukkal hatalmas területeken újrarajzolták a domborzatot. Sok faj kihalt, az ember viszont sikeresen kihasználta a feltételek barátságosabbá válását, megvetve a modern társadalom alapjait. Ma a világ hasonló ütemű felmelegedést él át. Vajon a földtörténeti múlt átalakulásai milyen tanulságokkal szolgálhatnak számunkra a forrónak ígérkező jövőt illetően?
  • Mindennapi tudomány: Áttörni a Föld kérgén
    Bár a Föld kérge gyakorlatilag a “lábunk előtt hever”, megközelíthetetlensége miatt jóval kevesebbet tudunk róla, mint ahogy azt közelsége indokolná. Pedig ennek a különleges szférának az alaposabb megismerése tudományos tudásvágyunk kielégítésén túl gyakorlati hasznot is hozhat, gondoljunk csak pl. a nemesfémbányákra! A film egy kalandos föld alatti utazás, mely során találkozunk Esta Van Heerden biokémikussal, aki legnagyobb meglepetésére életet fedezett fel a dél-afrikai Tau Tona aranybányában; Jim Head geológussal, aki új elmélettel állt elő a gyémántképződéssel kapcsolatban; és Peter Schultz-cal, aki egy 3,5 méteres ágyú segítségével igyekszik modellezni, hogy mi történne a Földdel, ha összeütközne egy hatalmas aszteroidával.
  • Mindennapi tudomány: A Nagy-tavak
    Az köztudott, hogy az észak-amerikai Nagy-tavak a Föld leghatalmasabb édesvíz-rendszerét alkotják. De hogyan keletkeztek, s történetük során milyen változásokon estek át ezek a gigantikus állóvizek? És ami jelenlegi ivóvízhiányos világunkban talán a legfontosabb kérdés velük kapcsolatban: várhatóan miként alakul a jövőjük? A film ezekre a kérdésekre keresi a választ az Egyesült Államok és Kanada szépséges határvidékén kalandozva.
  • Mindennapi tudomány: Napviharok
    A szuperflerek a naptevékenység legfontosabb jelenségei közé tartoznak, hisz e mágneses robbanások energiája több milliószorosa is lehet az atombombákénak. Ráadásul e látszólag távoli eseményeknek gyakorlati kövekezményei is lehetnek ránk, emberekre nézve, lévén egy-egy ilyen flert követően bolygónk környezetében kimutathatóan megnő a Nap felől érkező nagyenergiájú sugárzások intenzitása. De vajon kell-e tömeges kihalástól tartanunk a Nap zabolátlansága következtében? A film a napi szuperflerekkel kapcsolatos múltbeli és esetleges jövőbeli földi eseményeket elemzi a legújabb tudományos adatok ismertetésével és felhasználásával.
  • Mindennapi tudomány: Gyilkos hurrikánok
    A hurrikánok a Föld legpusztítóbb időjárási jelenségei közé tartoznak, melyek jelentősége a globális felmelegedéssel és az urbanizáció előretörésével nőttön nő. Időszerű tehát feltenni a kérdést: hogyan alakulnak ki ezek a gigantikus légörvények és miként fejtik ki romboló hatásukat az útjukba kerülő emberi településekre és létesítményekre? Az izgalmas dokumentumfilm a hiteles és tudományosan megalapozott választ keresve többek közt végigkíséri egy nagy vihar teljes pályafutását az ártalmatlannak tűnő afrikai légörvény megszületésétől kezdve egészen a tomboló hurrikán észak-amerikai partot éréséig.
  • Mindennapi tudomány: Pusztító tornádók
    A tornádók, a maguk olykor 400 kilométeres óránkénti sebességet is meghaladó széllökéseivel, a természet legpusztítóbb erői közé tartoznak. Épületeket képesek a föld színével egyenlővé tenni, autókat emelnek a magasba, és – ha útirányuk balszerencsésen alakul – egész városrészeket tizedelnek meg kíméletlenül. Évente világszerte emberek százai esnek áldozatukul, s ebben a szomorú statisztikában a jelenlegi folyamatok mellett (növekvő népesség, melegedő éghajlat) aligha várható pozitív változás. Aktuális tehát a kérdés: Hogyan alakulnak ki a tornádók és minek köszönhetik szélsőséges szélsebességüket? A látványos film ezekre a kérdésekre keres választ neves szakértők segítségével.
  • Mindennapi tudomány: Gyilkos tavak
    Ha össze kellene állítani a Föld legveszélyesebb természeti képződményeit, a tavakat kevesen helyeznék a halállista élmezőnyébe. De lehet, hogy rosszul tennék. Amióta 1700 ember hirtelen életét vesztette egy afrikai tó közelében, a tudósok átfogó nyomozásba kezdtek, minek eredményeként rémisztő veszélyforrások egész sorára bukkantak a Föld különböző állóvizeinek mélyén. Ezekben a tavakban egy a közös: valamennyiük vize vulkáni forró pontok felett ring… Vajon milyen kockázatot rejtenek a környező lakosságra? Különösen aktuális ez a kérdés Észak-Amerika nyugati partvidékén, ahol 150 ezer ember él efféle jól álcázott időzített bombák közelében.
  • Mindennapi tudomány: VVezúv: 3,2,1 - kitörés
    A Vezúv, a világ egyik legveszélyesebbnek tartott vulkánja, a geológusok szerint bármikor újra működésbe léphet. Ha ez bekövetkezik, a hegy a kitörés minden egyes másodpercében százezer tonna olvadt kőzetet lövell majd harminckilométeres magasságba, a lejtőkön pedig izzó lávaárak és sárlavinák söpörnek majd végig. Vajon milyen intézkedések szükségesek egy efféle időzített bomba kártételének mérséklésére? El lehet kerülni a kataklizmaszerű emberi veszteséget egy ilyen sűrűn lakott régióban? Mit tett meg, és mit mulasztott el megtenni az olasz kormány állampolgárai és azok anyagi javai védelme érdekében? A számítógépes grafikákkal tarkított, korábbi kitöréseket is felelevenítő film egy jövőbeni katasztrófát vetít előre – hogy amikor a baj valóban bekövetkezik, minél felkészültebben nézhessünk szembe a kataklizmával.
  • Mindennapi tudomány: Kőkorszaki apokalipszis
    75 ezer évvel ezelőtt egy, a mai Toba-tó (Szumátra) területén lezajlott szuperkitörés több mint 800 köbkilométernyi vulkáni hamut szórt szét mintegy 2,5 millió négyzetkilométeres területen. Az erupció drámai pillanatait könnyen el tudjuk képzelni. De vajon milyen hosszú távú hatásai voltak az utóbbi kétmillió év legkatasztrofálisabb vulkánkitörésének az élővilágra – és azon belül az emberre – nézve? Igaz lenne az a meghökkentő elmélet, mely szerint az emberiség létszáma néhány ezer főre csökkent, s az egész faj túlélése veszélybe került? És milyenek az esélyei egy újabb szuperkitörésnek a Földön? A látványos film egyebek mellett ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a választ.
  • Mindennapi tudomány: Rejtélyes rengések
    A nevadai Reno lakóit rejtélyes és aggasztó jelenség tartja lázban: a föld egy ideje minden nap megmozdul a lábuk alatt. Ahogy telnek a hetek, egyre erősebben, egyre hevesebben, van, hogy naponta százszor is. Lehet, hogy a híres város pusztulásra van ítélve? Míg a laikusok találgatnak és rémképeket gyártanak, a tudósok az idővel versenyt futva igyekeznek megfejteni a különös jelenség kiváltó okát.
  • Mindennapi tudomány: Olvadó gleccserek
    Földünk légköre egyre melegebbé válik. A mérések kezdete óta észlelt 11 legmelegebb évet 1990 óta regisztrálták a meteorológusok. Mindennek az egyik – már javában zajló – következménye a gleccserek fokozatos eltűnése. A film az olvadás sebességét és az általa érintett területek nagyságát igykszik felmérni a Föld különböző tájain, Alaszkától egészen az Antarktiszig. És mivel a klímaváltozás következtében a kutatók mintegy 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést prognosztizálnak a század végéig, a műsor New Yorkba és Velencébe is ellátogat, hogy megtudja: a szakértők szerint ezekre a – tenger szeszélyeinek fokozottan kitett – városokra milyen jövő vár, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a globális felmelegedés?
  • Mindennapi tudomány: A XXI. század tengeralattjárója
    A filmben bemutatott USS Florida a hadihajók egy forradalmian újszerű, különleges csoportjába tartozik: a világ négy nukleáris meghajtású, robotrepülőgép-hordozó tengeralattjárójának (SSGN) az egyike. Az SSGN-ek 170 méter hosszúak, négy emelet magasak, kiválóan alkalmasak a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek indítására, és – ami a legnagyobb előnyük – teljességgel láthatatlanok az ellenség számára. Mindez egyrészt azt jelenti, hogy a felfedezés veszélye nélkül közelíthetik meg és vehetik célba az elpusztítandó objektumokat; másrészt pedig azt, hogy a tévéstáboknak vajmi kevés esélyük van felmenni egy ilyen szuperhajó fedélzetére… Az Egyesült Államok Haditengerészete a National Geographic forgatócsoportjával most mégis kivételt tett, így nézőink – már amennyire a biztonsági szempontok megengedik – közelről is megismerkedhetnek egy ilyen lopakodó vasszörnyeteg működésével és fegyverzetével.
  • Mindennapi tudomány: Isteni tűzgömb
    A legenda szerint I. Constaninus római császár i.sz. 312-ben rejtélyes tűzgömböt látott az égen, melynek hatására keresztény hitre tért – s ezzel megváltoztatta a világtörténelmet. Egyes tudósok most úgy vélik, hogy megfejtették a fényjelenség titkát: szerintük Nagy Konstantin egy meteort látott, melynek krátere ma is megszemlélhető az olaszországi Secinaro városka mellett. Más geológusok viszont nevetnek az elméleten, s ragaszkodnak hozzá, hogy a “kráter” egy egyszerű tavacska, melyet a helyiek ástak állataik itatására. Mi hát a valóság a történelem egyik leghíresebb és legfontosabb megtérésének természettudományos hátterével kapcsolatban? Secinaro polgármestere mindenesetre a meteor-elmélet híve, hisz az világhírnevet biztosíthat isten háta mögötti aprócska települése számára…
  • Mindennapi tudomány: Város a tenger alatt
    Bolygónk felszínének 70%-át óceánok borítják, így nem csoda, hogy az utóbbi időben immár nemcsak a fantasztikus könyvek szerzői, de komoly tudósok is felteszik a kérdést: Helyhiányos modern világunkban miért hagyjuk ezt a hatalmas területet kihasználatlanul? Miért nem létesítünk emberi településeket a tenger fenekén is? A meghökkentő gondolatokat felvető és furcsa megoldásokat bemutató film egy száz családnak otthont adó képzeletbeli kolónia létrehozásának lépéseit tárja elénk – olyan szakemberek tolmácsolásában, akik már javában dolgoznak a teóriát lehetővé tevő technológia kifejlesztésén…
  • Mindennapi tudomány: Rejtélyes ichtiosaurus
    2008-ban egy egy paleontológuscsapat szenzációs leletre bukkant a nevadai Augusta-hegységben: egy 240 millió évvel ezelőtt élt ichtiosaurus szinte tökéletes állapotban megmaradt fosszíliájára, melyet gyémánt alakú, éles vágóélekkel rendelkező fogak egész sorával szerelt fel a természet. A kutatók számára a kihantolást követően azonnal világos volt, hogy a korszak tengeri csúcsragadozójával hozta össze őket a szerencséjük – azzal kapcsolatban viszont továbbra se láttak tisztán, hogy egy szárazföldi hüllő miként változott évmilliók alatt tisztán vízi élőlénnyé. Hogy megfejtsék a titkot, a film tudósai tüzetes laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a kivételes maradványt, megtalálásának helyszínén pedig folytatják a feltárómunkát, újabb fosszíliákban reménykedve.
    Következő vetítés:  
    június 30-án, szombaton 21:00-kor - National Geographic Channel
  • Mindennapi tudomány: Csillagóra
    1900-ban egy görög szivacsgyűjtő búvárcsapat különleges leletre bukkant az Égei-tenger fenekén: egy kétezer éves hajóroncsra, mely – a fedélzetén talált egyik meglepő tárgynak köszönhetően – mára beírta magát a tudománytörténetbe. A márványszobrok, üvegáruk és amforák közül előkerült cipősdoboz méretű, bonyolult szerkentyű ugyanis merőben szokatlan örökség azoktól az ókori görögöktől, akiket kitűnő filozófusoknak, költőknek és matematikusoknak ismerünk ugyan, de akiknek műszaki tehetsége eddig rejtve maradt előttünk. Jogos tehát a kérdés: Hogyan készült, és mire szolgált a bonyolult szerkezet? A film tudósainak több mint száz év után talán végre sikerül választ találniuk e kérdésekre…
  • Mindennapi tudomány: Lángoló tűzgömb
    Egy felhőtlen, kristálytiszta éjszakán történt, hogy egy hatalmas lángoló tűzgömb tűnt fel s suhant át az égen Kanada felett – szerencsére az Ontariói Egyetem kutatói már várták, így a jelenséget sikerült dokumentálniuk égnek irányított kameráikkal és radarjaikkal. Mindez azonban csak az első lépése volt a tudóscsapat munkájának, a legnehezebb szakasz csak most következett: a kanadai vadonban megtalálni a meteorit maradványát, mely felbecsülhetetlen értékű információkat tartogathat a Naprendszer keletkezésével kapcsolatban...
    Következő vetítés:  
    június 16-án, szombaton 21:00-kor - National Geographic Channel
  • Mindennapi tudomány: Ember okozta természeti katasztrófák
    Egy földgázmezőbe mélyített kutatófúrás iszapvulkánt hív életre Jáva szigetén… A fokozódó beépítés gyökeresen átformálja Atlanta mikroklimatikus viszonyait, drámaian felerősítve a tornádók szeleit… Az ausztráliai Newcastle-ben a bányászok olyan sok szenet és vizet emelnek ki a föld alól, hogy ezzel a kontinens történetének legerősebb földrengését idézik elő. Vajon valóban közvetlen összefüggés van az emberi tevékenység és eme “természeti katasztrófák” között? És ha igen, miként lehetne oly módon változtatni építkezési és bányászati szokásainkon, hogy annak a természet ne lássa kárát? A filmben jövőbe tekintő, környezettudatos cégek mérnökei beszélnek a fejükben formálódó legújabb technológiákról.
    Következő vetítés:  
    június 23-án, szombaton 21:00-kor - National Geographic Channel
  • Mindennapi tudomány: Párhuzamos univerzumok
    A mienkével egyidőben létező ún. párhuzamos univerzumok évtizedek óta foglalkoztatják a tudományos-fantasztikus könyvek íróit. Ebben eddig semmi különös nincs. Az viszont annál meglepőbb, hogy ezekben a számunkra láthatatlan világokban sok komoly, vezető tudós is hisz. Ők azzal érvelnek, hogy a fizika számos széles körben elfogadott elméletéből kikövetkeztethető eme univerzumok létezése. Mi hát az igazság? Ha valóban léteznek, milyenek ezek a világok? Felkereshetjük valaha őket? Ha igen, akkor mit, kit fogunk találni ott? Tartson a film tudósaival, mert a valóság olykor vadabb a sci-finél is!
    Következő vetítés:  
    június 9-én, szombaton 21:00-kor - National Geographic Channel
  • Mindennapi tudomány: Űrturizmus
    Az ’űrturizmus’ fogalma ma még a fantasztikus filmek világát idézi, ám a technológiai fejlődés jelenlegi rohamos tempóját elnézve eljöhet még az idő, amikor a Földön kívüli nyaralás hétköznapi valósággá válik. De vajon miként fog kinézni egy efféle kozmikus társas utazás? A látványos filmben a világ legambiciózusabb űrprogramjai kulisszái mögé pillantunk: megnézzük, hogy milyen képet fog festeni a minket az égbe röpítő űrhajó; utánajárunk, hogy miként zajlik majd az élet egy űrhotelben; és végigvesszük, hogy mi kell ahhoz, hogy megvessük a lábunkat idegen bolygókon, vagy hogy féreglyukakon át távoli galaxisokba utazhassunk.
  • Mindennapi tudomány: Vezúv: 3,2,1 - kitörés
    A Vezúv, a világ egyik legveszélyesebbnek tartott vulkánja, a geológusok szerint bármikor újra működésbe léphet. Ha ez bekövetkezik, a hegy a kitörés minden egyes másodpercében százezer tonna olvadt kőzetet lövell majd harminckilométeres magasságba, a lejtőkön pedig izzó lávaárak és sárlavinák söpörnek majd végig. Vajon milyen intézkedések szükségesek egy efféle időzített bomba kártételének mérséklésére? El lehet kerülni a kataklizmaszerű emberi veszteséget egy ilyen sűrűn lakott régióban? Mit tett meg, és mit mulasztott el megtenni az olasz kormány állampolgárai és azok anyagi javai védelme érdekében? A számítógépes grafikákkal tarkított, korábbi kitöréseket is felelevenítő film egy jövőbeni katasztrófát vetít előre – hogy amikor a baj valóban bekövetkezik, minél felkészültebben nézhessünk szembe a kataklizmával.
  • Mindennapi tudomány: Pusztuló Föld
    Egy vezető csillagászokból álló kutatócsoport 2008 májusában lehet, hogy végleges választ talált arra a sokakat érdeklő ősi kérdésre, hogy miként pusztul majd el a Föld, ha üt az utolsó óra. Az eddigi legelfogadottabb teória ezzel kapcsolatban az volt, hogy az elöregedő Nap a jövőben fokozatosan veszíteni fog gravitációs erejéből, ami bolygónkat tűzgolyóvá változtatja majd. A filmben megszólaló biológusok, klimatológusok, geológusok és csillagászok szerint azonban a vég másként néz majd ki a földi élet számára: a mai szárazföldek hatalmas, sivatagos szuperkontinensekké állnak össze, az óceánok bevörösödnek és elpárolognak, az állat- és növényfajok pedig az elviselhetetlenné váló életkörülmények hatására lassan, de biztosan mindörökre kihalnak…
  • Mindennapi tudomány: Robbanás Szibéria felett
    1908. június 30-án a reggeli órákban egy hatalmas robbanás rázta meg a légkört a szibériai Tunguzka-folyó medencéje felett. Az explóziót a szeizmográfok még több száz kilométeres távolságban is észlelték, a helyszíni következmények pedig katasztrofálisak voltak: az epicentrumban legelő állatok hamuvá égtek, a közeli Vanavara település házainak ablakai és ajtajai betörtek, kétezer négyzetkilométeres területen a tajga fái egyszerűen megsemmisültek. Vajon mi történhetett? A tudósok sokáig sötétben tapogatóztak, mert se vulkáni hamut, se kitörési krátert, se földengésre utaló nyomokat nem találtak. Jelenleg a legelfogadottabb elmélet az, hogy egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel, s párolgott el nyomtalanul a Tunguzka medencéje felett. De vajon száz év távlatából bebizonyítható-e ez a merész teória? A filmben két rivális tudóscsoport is Vanavara környékére utazik, hogy egymással versengve igyekezzenek perdöntő bizonyítékot találni a feltételezett üstökösrobbanásra...
  • Mindennapi tudomány: Bázis a Holdon
    Negyven évvel ezelőtt az Apollo program sikeresen embert küldött a Holdra. Most a kutatók az égitest újbóli meghódítását készítik elő, ám az egykori és a reménybeli küldetés között lényeges különbségek fedezhetők fel: míg Neil Armstrong és Butt Aldrin csak rövid időt tölthettek a Holdon, a tudósokat ezúttal jóval ambiciózusabb tervek vezérlik: nemzetközi összefogással állandó bázist szeretnének kialakítani az égitesten, lévén az ma már nem a végcélt, csupán az ugródeszkát jelenti, más, még távolabbi, még nehezebben megközelíthető világok felé… De vajon miként lehet az építkezéshez szükséges anyagokat a helyszínre juttatni? És az első holdi telepesek víz-, oxigén- és élemiszerellátását hosszú időn át folyamatosan biztosítani? Lehetséges ezeket a helyszínen megtermelni? A film egy önellátó holdi település létrehozásának legfontosabb és legizgalmasabb kihívásait mutatja be látványos háromdimenziós számítógépes animációk segítségével.
  • Mindennapi tudomány: Veszélyes kisbolygók
    Cesar Millan egy különleges ember: úgy tűnik, ért a kutyák nyelvén, mert amelyik problémás eb a kezei közé kerül, egy csapásra megjuhászodik, vagy éppen életre kel. De vajon mi a titka? Az Angliában és Észak-Amerikában hatalmas sikerrel vetített sorozatban kövesse nyomon a csodás képességekkel megáldott Kutyadoki USA-beli gyógyítómunkáját! Amikor Peter Spano a Central Park közelébe költözött, úgy ítélte meg, eljött az ebvásárlás ideje, lévén a hatalmas zöld terület a kutyasétáltatók mekkájaként ismeretes a New York-iak között. Választottja, a Curly nevű labrador-agár keverék azonban rossz vásárnak bizonyult: míg az emberekkel kifejezetten szelíden és engedelmesen viselkedett, a többi kutya féktelen agressziót váltott ki belőle, lehetetlenné téve mindenféle érintkezést a környék négylábúival. Vajon sikerül-e Cesarnak megfejteni Curly indítékait? Vagy maradnak az éjjel egyórai séták a sötét és kihalt Central Parkban…?
  • Mindennapi tudomány: Mélytengeri világ
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. A mélytengerek titokzatos világa ősidőktől fogva foglalkoztatja az emberi képzelőerőt, mely népcsoporttól függetlenül különös lényekkel és lenyűgöző jelenségekkel népesíti be ezt a megközelíthetetlen élőhelyet. A filmből most kiderül, hogy fantáziánk ezúttal szegényesnek bizonyult, hisz a bravúros felvételek egy olyan világba kaluzolnak, ahol pusztító vulkánok tombolnak, ahol a hőmérséklet helyenként az ólom olvadáspontját is meghaladja, és ahol gigantikus cunamikat kiváltó földrengések pattannak ki. Később elhaladunk a Föld leghosszabb hegylánca mellett, találkozunk a világ leghosszabb élőlényével, vetünk egy pillantást a Titanic roncsára, és végül megérkezünk a végtelennek tűnő abisszikus síkságra, mely egykor élt cethalak millióinak földi maradványait őrzi.
  • Mindennapi tudomány: A Grand Canyon
    A Grand Canyonra sokan a Föld egyik leglátványosabb természeti képződményeként tekintenek. Bár az elmúlt száz évben a geológusok úgyszolván minden négyzetméterét átvizsgálták, a függőleges falú völgy máig számtalan földtani rejtélyt tartogat az utókornak. Annál is inkább, mert aki pontosan fel tudja tárni a fejlődéstörténetét, az az egész észak-amerikai kontinens múltjának megismerése felé nagy lépést tesz.
  • Mindennapi tudomány: Utazás a Föld középpontjába
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Létezik egy hely a Földön, ahol az ott uralkodó hatalmas hőség és nyomás miatt egyikünk sem maradna életben, de amely mégis nélkülözhetetlen az emberiség és az egész élővilág szempontjából. A Föld vasmagja által létrehozott mágneses mező létfontosságú védőpajzsot alkot körülöttünk a napsugárzás halálos összetevői ellen, ám ez az éltető burok egyes tudósok szerint az utóbbi időben gyengülni látszik. A mágneses pólusok átfordulásának előjele lenne ez a folyamat? Az epizód a valamennyiünket érintő tudományos kérdés feszegetése mellett egy varázslatos utazásra is invitálja a nézőket, egyenesen a Föld középpontja felé...
  • Mindennapi tudomány: IA mélység titkai
    Bár pontos feltérképezése és alapos megismerése számtalan gyakorlati haszonnal járhatna az emberiség számára, az óceánok aljzatáról kevesebbet tudunk, mint a Hold felszínéről. A epizód a több ezer méteres mélységek misztikus birodalmába lemerészkedve eddigi ismereteinket összegzi, és a lent látottak alapján arra is kitér, hogy miként születtek kontinenseink egykoron, és a távoli jövőben milyen vég vár majd rájuk...
  • Mindennapi tudomány: A Bermuda-háromszög
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Ismerje meg a Bermuda-háromszög sok évszázados legendáját, amely egy öt Avenger-bombázóból álló repülőraj 1945-ös megmagyarázhatatlan eltűnése után zavaros mendemondából hirtelen „véresen komoly üggyé” vált, és a pletykarovatok mellett immár az újságok címoldalát is meghódította! A film alkotói hatvan évvel a tragédia után merész lépésre szánták el magukat az igazság felderítése érdekében: a babonára fittyet hányva egy restaurált Vintage bombázó fedélzetén megkísérlik végigrepülni a szerencsétlenül járt kötelék útvonalát...
  • Mindennapi tudomány: A villámcsapás
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Gyorsabb, mint a puskagolyó, hatszor forróbb, mint a Nap felszíne, és a homokot a másodperc törtrésze alatt üveggé változtatja. Földünk felszínét naponta közel nyolcmillió villámcsapás éri, a légköri elektromos kisüléseket mégis a legmisztikusabb természeti jelenségek között tartjuk számon. Ezen a helyzeten szertnének most változtatni a Mindennapi tudomány szakértői, akik az epizódban egyedülálló dologra vállakoznak: végigkísérik egy villám útját a keletkezéstől kezdve egészen a becsapódásig, és azon túl is, az emberi test legmélyéig…
  • Mindennapi tudomány: Föld a víz alatt
    Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben a világtenger szintje hét méterrel magasabb a mainál, és ahol a parti síkságokat a rajtuk épült nagyvárosokkal együtt víz borítja. Egyes tudósok szerint ilyen jövő vár az emberiségre. De vajon tudományosan mennyire megalapozott ez a borulátó jövőkép? A filmben Grönlandra látogatunk, ahol Konrad Steffens professzor nem csak a gleccserek olvadási ütemét figyeli hosszú évek óta, de a – jövő jobb megértése érdekében – múlt klímaváltozásaival kapcsolatban is fontos adatokat gyűjt…
  • Mindennapi tudomány: Vándorló kontinensek
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Vajon honnan származik az a földdarab, melyen lábunkkal nap mint nap taposunk? Az epizód erre a kérdésre keresi a választ a Föld legidősebb és legfiatalabb, még meg sem szilárdult kőzeteit tanulmányozva. Tartson velünk a Grand Kanyon mélyére, melynek falai kódolva felbecsülhetetlen mennyiségű információt rejtenek; látogasson el Izlandra, mely létét két kőzetlemez távolodásának köszönheti; utazzon el Dél-Afrikába, bolygónk legidősebb kontinensének maradványai közé; végül pedig – figyelmét a múltról immár a “közeljövő” felé fordítva – számítógépes szimulációink segítségével ismerje meg a feltartóztathatalanul vándorló kontinensek az elkövetkező 250 millió évben bejárandó útvonalát!
  • Mindennapi tudomány: A naprendszer kialakulása
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. A naprendszerünk kialakulásához vezető események évszázadokon át misztikus ködbe burkolóztak a tudósok fürkésző szemei elől, az utóbbi ötven évben azonban e téren is áttörés született a gyorsan fejlődő technológiának köszönhetően: ma már tudjuk, hogy e több milliárd évvel ezelőtti folyamatok sokkal drámaibbak és kaotikusabbak voltak, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Gigantikus ütközések, az űrön át több millió kilométert vándorló bolygók és a belső naprendszert pergőtűz alatt tartó kisbolygóeső – csupán néhány látványos jelenség azok közül, melyeket az epizód megkísérel rekonstruálni a naprendszerünk születésével kapcsolatos teljes igazság megismerése érdekében.
  • Mindennapi tudomány: Űrszondák
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Az űrszondák hadrendbe állításával egészen új távlatok nyíltak meg a Naprendszer megismerésére vágyó emberiség előtt. Ezek a Földről irányítható, tudományos eszközök egész arzenáljával megrakott szerkezetek ugyanis olyan bolygók környezetébe is eljuthatnak, amelyek egyelőre túl távol vannak az ember számára. A Szaturnusz környezetét megcélzó Cassini-Huygens szonda és a Mars felszínének kikutására hivatott roverek felbocsátása az elmúlt évek legnagyobb jelentőségű vállalkozásai közé tartozik. Filmünk segítségével most nézőink is végigkísérhetik a szondák megépítésének, világűrbeli utazásának és célba érésének izgalmas folyamatát.
  • Mindennapi tudomány: Földön kívüli élet
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Vajon az ember az egyetlen intelligens lény az univerzumban? A tudósok sokáig úgy vélték, hogy az emberi faj kialakulásához vezető lenyűgöző eseménysor egyedülálló a világmindenségben. Egyszerűen csak szerencsénk volt… Mostanra viszont a kutatók szilárd meggyőződésévé vált, hogy nem vagyunk egyedül. Az igazi kérdés tehát ma már nem az, hogy van-e földön kívüli élet, hanem hogy milyen módon léphetünk kapcsolatba vele, és hogy rettegnünk kell-e tőle, vagy barátként közelít majd hozzánk…
  • Mindennapi tudomány: Cápatámadások
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. A cápák már több mint 400 millió éve az óceánok urai. A fehér cápa, az ökörcápa és a tigriscápa az embert ért támadások több mint feléért felelősek – nevük hallatán legtöbbünknek véres víz alatti jelenetek jutnak az eszünkbe. De vajon nem ítélkezünk-e elhamarkodottan e nagyszerű tengeri ragadozók felett? Az epizód szakértők és túlélők segítségével a három legrettegettebb cápafaj fiziológiáját és viselkedését igyekszik megérteni Dél-Afrika, Hawaii és Florida partjainál.
  • Mindennapi tudomány: Óriás-tűzhányók
    A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Vulkáni szuperkitörésekre jócskán van példa Földünk geológiai múltjában: a legutóbbi ilyen globális hatású természeti katasztrófára 74 ezer évvel ezelőtt került sor Szumátrán, a mai Toba-tó helyén. A jelek szerint azonban az esemény bármikor megismétlődhet: észak-amerikai geológusok egy csoportja ugyanis kimutatta, hogy a Yellowstone Nemzeti Park alatt egy aktív szupervulkán gyűjti az erejét… Vajon minek köszönhetik létüket e szélsőségesen robbanékony óriás-tűzhányók, és a tudomány mai eszközeivel képesek vagyunk-e előrejelezni aktivizálódásukat?
HIRDETÉS

FOTÓK

VIDEÓK

http://assets.natgeotv.com/Shows/13432.jpg

National Geographic Channel