• NAGY, NAGYOBB, LEGNAGYOBB

  • június 11-én, hétfőn 21:00-kor
  • National Geographic Channel

LEÍRÁS

Legyen tanúja azon mérnöki újításoknak, melyek a nagyot még nagyobbá tették az építészet világában!

Mi tette lehetővé a közép-amerikai földhidat átszelő, a Karib-tengert a Csendes-óceánnal összekötő 77 kilométeres Panama-csatorna megépítését? Milyen elődök törték az utat az Észak-sarkvidék legnagyobb jégtörő hajója, a 93 ezer tonnás Timofej Guzcsenkó előtt? És a londoni „The Tube" mely más metróhálózatok forradalmi újításainak adaptálása révén nyerte el mai modern formáját? Járjon utána a népszerű sorozat legújabb epizódjaiban!

EPIZÓDKALAUZ

  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Híd
    A Japánban álló Akashi Kaikyo-híd tervezői és kivitelezői nem mindennapi körülmények között álltak helyt. Kis túlzással egyszerre kellett mérnöknek, geológusnak, meteorológusnak és óceanológusnak lenniük, hisz az Akashi-szoros környékén nemcsak a tájfunok számítanak gyakori vendégnek, de mindennapos jelenségek a földrengések és az őket kísérő szökőárak is. Mindezek ismeretében felmerül a kérdés: okos dolog-e egy ilyen helyen belevágni a világ leghosszabb, legmagasabb és legdrágább függőhídjának építésébe? A mérnökök és a kivitelezők igennel válaszoltak a kérdésre, és nekiláttak, hogy 250 ezer tonna acélból és a Földet hétszer körbeérő dróthuzalmennyiségből megalkossák a modern idők egyik kiemelkedő építészeti csodáját.
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Felhőkarcoló
    Több mint 600 méteres magasságával a Burj Dubai felhőkarcoló a világ legmagasabb épülete lesz elkészültekor; a rekordteljesítmény eléréséhez azonban rekordnehézségű problémákat kell legyőzniük a tervezőknek és a mérnököknek. Ezek közül álljon itt csak néhány: Hogyan érhető el, hogy a sok ezer tonnás építmény ne süllyedjen bele az alapkőzetbe? A felső szintek építésénél miként juttassák a folyékony betont közel 600 méteres magasságba? Miként küszöbölhetők ki az épületnek ütköző erős szelek által keltett légörvények vagy “minitornádók”? És hogyan lehet egy ilyen magas és sérülékeny tornyot földrengésbiztossá tenni? Úgy tűnik, a tervezők valamennyi kérdésre megtalálták a választ, s ezeket most a látványos film segítségével nézőink is megismerhetik!
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Repülőtér
    A londoni Heathrow repülőtér 2008 tavaszán átadott 5. termináljáról szuperlatívuszokban beszélnek a szakemberek: 18 kilométer hosszú futószalagja óránként négyezer csomag megmozgatására képes, biztonsági detektorai a legkisebb mennyiségű robbanóanyagot is azonnal kimutatják, és nem mellesleg a “legek urát”, az Airbus A380-t is fogadni tudja. Ez utóbbi tulajdonsága érdekében azonban alaposan meg kellett izzadniuk a tervezőknek, lévén a világ leghatalmasabb utasszállító repülőgépe oly nehéz, hogy súlya alatt a normál beton rövid idő alatt összetöredezne. A megoldást a mérnökök végül egy vadonatúj betonfajtában találták meg, melyet egy sűrű, szappanszerű folyadék tesz kivételesen ellenállóvá.
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Repülőgép-anyahajó
    A világ legnagyobb hadihajójaként számon tartott USS Nimitz sok szempontból a legek kategóriájába tartozik: fedélzetén nem kevesebb mint 90 repülőgép fér el, két atomreaktorának köszönhetően egyetlen fűtőanyagfeltöltéssel húsz éven át képes szelni a tengereket, és érzékeny műszereivel 500 kilométeres távolságból detektálja az ellenséget. Az igazi technológiai áttörést azonban nem ezek a paraméterek, hanem egyedülálló repülőtere jelenti, melynek kilövőállása sűrített vízgőz segítségével 100 méteres magasságba “hajítja” az F18-asokat…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Vízerőmű
    A Jangce vizét hatszáz kilométer hosszan felduzzasztó Három-szoros erőmű gátja két kilométer hosszú és hatvan emelet magas, s ezzel a világ legnagyobbbja a maga nemében. Építése során több mint 25 ezer férfi és nő dolgozott rajta, elkészülte után pedig 22,500 megawatt energiát fog termelni, ami 60 millió ember ellátására lesz elegendő. Mao nagy álma tehát megvalósulni látszik – de vajon milyen múltbéli mérnöki áttörések vezettek e lélegzetelállító monstrum megszületéséhez? A film hat mérföldkő-jelentőségű gátat mutat be, melyek technológiai újításai nélkül a Három-szoros erőmű valószínűleg nem készülhetett volna el – vagy ha mégis, akkor jóval kisebb méretekben…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Csodálatos csatornák
    A közép-amerikai földhidat átszelő, a Karib-tengert a Csendes-óceánnal összekötő 77 kilométeres Panama-csatorna alapjaiban rajzolta át a hajózási útvonalakat egy évszázaddal ezelőtt. Napjainkban újabb nagy dobásra készülnek a mérnökök: tekintettel a forgalom és a konténerszállító hajók méretének megnövekedésére, belefogtak a csatorna kapacitásának megduplázásba, s ha minden jól megy, a bővítési munkálatok 2014-re be is fejeződnek. De miként épült ez a híres-hírhedt vízi út annak idején? Megálmodói mely – már létező – egyéb mesterséges csatornák technikai megoldásait vették alapul és alkalmazták nagy méretben a megtervezésekor? Az epizód mérnöktudományi kalandozásra hívja nézőit a világ ikonikus ember alkotta csatornáihoz.
    Következő vetítés:  
    június 4-én, hétfőn 13:00-kor - National Geographic Channel
    Ismétlések:  
    június 4-én, kedden 13:00-kor - National Geographic Channel

  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Jégtörő hajó
    A Tyimofej Guzsenko a maga 93 ezer tonnájával messze a legnagyobb jégtörő hajó, mely az északi sarkvidéken működik. Ha kell, akár másfél méter vastag jégpáncélban is képes utat nyitni magának, gigantikus propellei pedig autó méretű jégtömböket is gond nélkül felaprítanak. De melyek voltak a legfontosabb állomásai annak a hosszú fejlődési útnak, melynek a végén a Guzsenko megszülethetett? A filmben egyebek mellett a világ legelső jégtörője, a német Eisbrecher 1 és egy atommeghajtású szovjet gigász, a Lenin technikai újításaival is megismerkedünk.
    Következő vetítés:  
    június 5-én, kedden 13:00-kor - National Geographic Channel
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: A londoni metró
    Tizenegy vonalával, 268 állomásával és több mint négyszáz kilométeres összhosszával a londoni földalatti – vagy ahogy a helyiek hívják: „The Tube” – a nyugati világ legnagyobb metróhálózata, mely nap mint nap utasok millióit juttatja el úti céljához; és amely számos másik metróhálózat forradalmi újításainak adaptálása révén nyerte el mai modern formáját. Vajon melyek ezek a forradalmi találmányok, és mi a történetük? Az izgalmas film a földalattiépítés mesterfogásait tárja elénk a londoni és négy másik metró példáján keresztül.
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: A North Branch fegyház
    Az 1400 gyilkost és erőszaktevőt fogva tartó marylandi North Branch Fegyház a világ egyik legbiztonságosabb büntetésvégrehajtó intézete: celláinak falai még az esetleges robbantási kísérleteknek is ellenállnak, speciális monitorozó technológiája pedig meggátoltja, hogy az elítéltek kárt tegyenek egymásban. De milyen út vezetett a börtönök eme csúcspéldányáig? A film négy forradalmi börtönépítészeti újítást mutat be a londoni Towertől a híres-hírhedt Alcatrazig.
    Következő vetítés:  
    június 7-én, csütörtökön 13:00-kor - National Geographic Channel
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: A Canton Tower
    Az minden atlaszból és összesítésből kiderül, hogy 610 méterével a Canton Tower a világ legmagasabb televíziós adótornya. Arról viszont nem szólnak az építészeti „leg”-eket soroló listák, hogy ez a mérnöki csoda milyen korábbi technológiai áttöréseknek köszönheti létét. A film megkapó számítógépes grafikák segítségével ezeket veszi sorra a Washington-emlékmű, az Eiffel-torony és a kanadai CN-torony példáján keresztül.
    Következő vetítés:  
    június 8-án, pénteken 13:00-kor - National Geographic Channel
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: A TGV
    A francia 'Train à Grande Vitesse' (ismertebb nevén TGV) a világ leggyorsabb vasútja: utazási sebessége meghaladja a 300 kilométer per órát, tesztkörülmények között pedig 575 kilométeres óránkénti sebességre is felgyorsult már. Ahhoz azonban, hogy ilyen szédítő sebességet érhessen el, a TGV-nek számos múltbéli innovációból kellett lendületet vennie: a látványos film a nagy vasútelődök működését és újításait mutatja be, Stephenson Rocket mozdonyától a jövőt idéző japán „puskagolyó vonatig”.
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Kupola
    A Japánban épült, 43 ezer fő befogadóképességű Oita stadion tetőzetét a világ leghatalmasabb kupolájaként tartják számon a szakemberek. Az acélból, teflonból és titánból készült 60 méter magas szerkezet átmérője meghaladja a 270 métert, s mérnöki értékét tovább növeli, hogy jó idő esetén akár ki is nyitható, akár egy hatalmas szem. De vajon milyen múltbéli építészeti áttörések vezettek e mai lélegzetelállító alkotás megszületéséhez? A film a római Pantheontól a firenzei katedrálisig hat mérföldkő-jelentőségű kupolás építményt mutat be, melyek újításai nélkül az Oita stadion valószínűleg jóval kisebb lenne…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Olajfúró torony
    A Mexikói-öbölben üzemelő Perdido Spar a világ leghatalmasabb – és egyben legnagyobb, több mint kétezer méteres vízmélységet legyőző – olajfúró tornya. Az igazi kihívás azonban csak a tenger fenekénél kezdődött a mérnökök és kivitelezők számára, hisz a kitermelendő értékes kőolajért további három kilométert kellett fúrniuk a kéreg kemény kőzeteit harántolva! De vajon milyen múltbéli mérnöki áttörések vezettek e mai lélegzetelállító alkotás megszületéséhez? A film hat mérföldkő-jelentőségű oljafúró tornyot mutat be, melyek technológiai újításai nélkül a Perdido Spar aligha hatolhatna ilyen bámulatos mélységekbe…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Tengeralattjáró
    A 171 méter hosszú, 155 fős legénységű USS Pennsylvania az Amerikai Haditengerészet legnagyobb tengeralattjárója. Az atommeghajtású jármű maximális merülési mélysége több mint 300 méter, húsz évig képes az óceánokat járni fűtőanyag-utánpótlás nélkül, és hat hónapot maradhat lemerülve egyhuzamban. De vajon milyen múltbéli mérnöki áttörések vezettek e mai lélegzetelállító monstrum megszületéséhez? A film a korai Turtle-től a német U-Boatokig hat mérföldkő-jelentőségű tengeralattjárót mutat be, melyek technológiai újításai nélkül a mai utódaik valószínűleg sokkal kisebbek lennének…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Teherfuvarozás
    A világ legnagyobb építményeit vizsgáló sorozatunk, most a legnagyobb teherszállító repülőgépének a nyomába ered.
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Luxushajó
    A 800 millió dolláros Independence of the Seas a világ leghatalmasabb tengerjáró luxushajója. Hosszabb öt sugárhajtású repülőgépnél, annyit nyom, mint 80 ezer családi gépkocsi, s a fedélzetén szolgálatot teljesítő 1360 fős legénység egy irányítóhelységekből, konyhákból és motorházakból álló gigantikus kulisszák mögötti világot tart mozgásban a nap 24 órájában. De vajon milyen múltbéli mérnöki áttörések vezettek e mai lélegzetelállító monstrum megszületéséhez? A film az SS Great Britaintől az RMS Queen Mary-ig hat mérföldkő-jelentőségű óceánjárót mutat be, melyek technológiai újításai nélkül mai utódaik valószínűleg lényegesen kisebbek lennének…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Az óriáskerék
    165 méteres magasságával a Singapore Flyer a világ legnagyobb óriáskereke. Tetejéről tiszta időben akár 45 kilométeres távolságba is ellátni, s a szerkezet óránként 1260 utas számára biztosítja e páratlan panorámát a délkelet-ázsiai városállam és környéke felett. De vajon milyen technikatörténeti előzményei vannak e lélegzetelállító alkotásnak? A film az 1893-ban Chicagóban épült eredeti Ferris-keréktől a népszerű London Eye-ig öt mérföldkő-jelentőségű óriáskereket mutat be, melyek technológiai újításai nélkül a szingapúri szerkezet valószínűleg sokkal kisebb lenne…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Űrállomás
    A nemzetközi űrállomás 360 kilométeres magasságban kering a Föld körül, 28 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguldva az űrben. A szerkezet már önmagában is a történelem egyik legnagyobb mérnöki vívmányának tekinthető, ám fedélzetén az űrhajósok még ambiciózusabb küldetések számára végeznek kísérleteket: egy esetleges marsi expedícióra gondolva azt kutatják, hogy milyen további fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy az ember állandó jelleggel az űrben élhessen. De vajon milyen múltbéli mérnöki áttörések vezettek a jelenlegi legnagyobb űrállomás megszületéséhez? A film öt mérföldkő-jelentőségű űrállomást mutat be, melyek nélkül a jelenleginél sokkal “földhözragadtabbak” lennénk…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Távcső
    Az arizonai Mount Grahamen több mint háromezer méteres magasságban épült Nagy Binokuláris Távcső két hatalmas tükrével a világ legnagyobb teleszkópja, melynek segítségével a csillagászok tekintete messzebbre kalandozhat a világűrben, mint korábban valaha. De vajon milyen múltbéli mérnöki áttörések vezettek e lélegzetelállító, tőlünk több tízmillió fényévnyire található égitesteket is elénk táró alkotás megszületéséhez? A film hat mérföldkő-jelentőségű csillagászati teleszkópot mutat be, melyek technológiai újításai nélkül a Nagy Binokuláris Távcső tükrei – és ezzel együtt a szerkezet látótávolsága – valószínűleg sokkal kisebb lennének…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Alagút
    A Svájci-Alpok szívébe sebet ütő 57 kilométeres Gotthard-bázisalagút a világ leghosszabb vasúti alagútja lesz elkészültekor. A Zürich és Milánó közötti menetidőt egy órával lecsökkentő bravúros alkotásért azonban alaposan meg kell küzdenie a kivitelezőknek, a négy hatalmas fúrópajzs és a “kezük alá” dolgozó kétezer munkás nem kevesebb mint 24 millió tonna kőzetet mozgat meg az építkezés során! De vajon milyen múltbéli mérnöki áttörések vezettek e mai lélegzetelállító alkotás megszületéséhez? A film a Csalagúttól a Temze-alagútig hat mérföldkő-jelentőségű alagutat mutat be, melyek technológiai újításai nélkül a Gotthard-bázisalagút aligha készülhetett volna el…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: A North Branch fegyház
    Az 1400 gyilkost és erőszaktevőt fogva tartó marylandi North Branch Fegyház a világ egyik legbiztonságosabb büntetésvégrehajtó intézete: celláinak falai még az esetleges robbantási kísérleteknek is ellenállnak, speciális monitorozó technológiája pedig meggátoltja, hogy az elítéltek kárt tegyenek egymásban. De milyen út vezetett a börtönök eme csúcspéldányáig? A film négy forradalmi börtönépítészeti újítást mutat be a londoni Towertől a híres-hírhedt Alcatrazig.
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Jégtörő hajó
    A Tyimofej Guzsenko a maga 93 ezer tonnájával messze a legnagyobb jégtörő hajó, mely az északi sarkvidéken működik. Ha kell, akár másfél méter vastag jégpáncélban is képes utat nyitni magának, gigantikus propellei pedig autó méretű jégtömböket is gond nélkül felaprítanak. De melyek voltak a legfontosabb állomásai annak a hosszú fejlődési útnak, melynek a végén a Guzsenko megszülethetett? A filmben egyebek mellett a világ legelső jégtörője, a német Eisbrecher 1 és egy atommeghajtású szovjet gigász, a Lenin technikai újításaival is megismerkedünk.
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: A Canton Tower
    Az minden atlaszból és összesítésből kiderül, hogy 610 méterével a Canton Tower a világ legmagasabb televíziós adótornya. Arról viszont nem szólnak az építészeti „leg”-eket soroló listák, hogy ez a mérnöki csoda milyen korábbi technológiai áttöréseknek köszönheti létét. A film megkapó számítógépes grafikák segítségével ezeket veszi sorra a Washington-emlékmű, az Eiffel-torony és a kanadai CN-torony példáján keresztül.
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: A londoni metr
    Tizenegy vonalával, 268 állomásával és több mint négyszáz kilométeres összhosszával a londoni földalatti – vagy ahogy a helyiek hívják: „The Tube” – a nyugati világ legnagyobb metróhálózata, mely nap mint nap utasok millióit juttatja el úti céljához; és amely számos másik metróhálózat forradalmi újításainak adaptálása révén nyerte el mai modern formáját. Vajon melyek ezek a forradalmi találmányok, és mi a történetük? Az izgalmas film a földalattiépítés mesterfogásait tárja elénk a londoni és négy másik metró példáján keresztül.
    Következő vetítés:  
    június 6-án, szerdán 13:00-kor - National Geographic Channel
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Felhőkarcoló
    Több mint 600 méteres magasságával a Burj Dubai felhőkarcoló a világ legmagasabb épülete lesz elkészültekor; a rekordteljesítmény eléréséhez azonban rekordnehézségű problémákat kell legyőzniük a tervezőknek és a mérnököknek. Ezek közül álljon itt csak néhány: Hogyan érhető el, hogy a sok ezer tonnás építmény ne süllyedjen bele az alapkőzetbe? A felső szintek építésénél miként juttassák a folyékony betont közel 600 méteres magasságba? Miként küszöbölhetők ki az épületnek ütköző erős szelek által keltett légörvények vagy “minitornádók”? És hogyan lehet egy ilyen magas és sérülékeny tornyot földrengésbiztossá tenni? Úgy tűnik, a tervezők valamennyi kérdésre megtalálták a választ, s ezeket most a látványos film segítségével nézőink is megismerhetik!
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Repülőgép-anyahajó
    A világ legnagyobb hadihajójaként számon tartott USS Nimitz sok szempontból a legek kategóriájába tartozik: fedélzetén nem kevesebb mint 90 repülőgép fér el, két atomreaktorának köszönhetően egyetlen fűtőanyagfeltöltéssel húsz éven át képes szelni a tengereket, és érzékeny műszereivel 500 kilométeres távolságból detektálja az ellenséget. Az igazi technológiai áttörést azonban nem ezek a paraméterek, hanem egyedülálló repülőtere jelenti, melynek kilövőállása sűrített vízgőz segítségével 100 méteres magasságba “hajítja” az F18-asokat…
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Híd
    A Japánban álló Akashi Kaikyo-híd tervezői és kivitelezői nem mindennapi körülmények között álltak helyt. Kis túlzással egyszerre kellett mérnöknek, geológusnak, meteorológusnak és óceanológusnak lenniük, hisz az Akashi-szoros környékén nemcsak a tájfunok számítanak gyakori vendégnek, de mindennapos jelenségek a földrengések és az őket kísérő szökőárak is. Mindezek ismeretében felmerül a kérdés: okos dolog-e egy ilyen helyen belevágni a világ leghosszabb, legmagasabb és legdrágább függőhídjának építésébe? A mérnökök és a kivitelezők igennel válaszoltak a kérdésre, és nekiláttak, hogy 250 ezer tonna acélból és a Földet hétszer körbeérő dróthuzalmennyiségből megalkossák a modern idők egyik kiemelkedő építészeti csodáját.
  • Nagy, nagyobb, legnagyobb: Repülőtér
    A londoni Heathrow repülőtér 2008 tavaszán átadott 5. termináljáról szuperlatívuszokban beszélnek a szakemberek: 18 kilométer hosszú futószalagja óránként négyezer csomag megmozgatására képes, biztonsági detektorai a legkisebb mennyiségű robbanóanyagot is azonnal kimutatják, és nem mellesleg a “legek urát”, az Airbus A380-t is fogadni tudja. Ez utóbbi tulajdonsága érdekében azonban alaposan meg kellett izzadniuk a tervezőknek, lévén a világ leghatalmasabb utasszállító repülőgépe oly nehéz, hogy súlya alatt a normál beton rövid idő alatt összetöredezne. A megoldást a mérnökök végül egy vadonatúj betonfajtában találták meg, melyet egy sűrű, szappanszerű folyadék tesz kivételesen ellenállóvá.
HIRDETÉS

FOTÓK

VIDEÓK

http://assets.natgeotv.com/Shows/16084.jpg

National Geographic Channel