Űrviharok, földviharok

ŰRVIHAROK, FÖLDVIHAROK

LEÍRÁS

18 ezer kilométer per órás szélrohamok... Halálos metáneső... Eget elfedő plazmafelhők és hónapokon át tomboló porviharok... A világegyetem bizonyos tájain mindennaposak az efféle jelenségek - de mi történne akkor, ha a Mars vagy a Jupiter szélsőséges időjárása a Földet is „megfertőzné"? Kicsiny, kék bolygónk sérülékeny élővilága miként birkózna meg a tőlünk több millió kilométerre tomboló bizarr űrviharokkal? A látványos számítógépes grafikákat bemutató sorozat a világ vezető tudósai segítségével efféle teoretikus - ám annál izgalmasabb - kérdésekre keres választ. Élje meg, amint egy marsi porvihar fojtogatni kezdi a Földet... Legyen szemtanúja, amint a HD 80606b nevű exobolygó hangsebességnél 17-szer gyorsabb szelei nyomtalanul eltüntetnek minden mesterséges építményt.... És ismerkedjen meg egy napviharral, mely, ha idelenn pusztítana, használhatatlan, értéktelen kacattá perzselné teljes 21. századi technológiánkat....

EPIZÓDKALAUZ

Űrviharok, földviharok: Idegen szelek

Bár az utóbbi idők hurrikánjainál és tájfunjainál nehéz elképzelni pusztítóbb ciklonokat, a tudósok szerint a világegyetem legvadabb viharai a Föld határain kívül dúlnak. De mi történne, ha ezek a szinte felfoghatatlan erejű és léptékű időjárási jelenségek mégiscsak megjelennének bolygónkon? A látványos sorozat készítői nemcsak elképzelték, de filmre is vitték az elképzelhetetlent… Mérgező metánmonszunok… bolygó méretű, évszázados élettartamú hurrikánok… a földieknél ezerszer nagyobb energiájú villámcsapások… a hangsebességnél 17-szer gyorsabb, halálos lökéshullámokat útnak indító szélrohamok… Csupa olyan valószínűtlen jelenség, melyet képzeletünkben a Földtől biztonságos távolságba, a világegyetem messzi régióiba helyezünk. Ám lehet, hogy ezzel hibát követünk el! A kutatók szerint ugyanis számos jel van, mely fényesen bizonyítja eme rejtélyes űrviharok egykori itt jártát…
Űrviharok, földviharok: Kozmikus tűz

A bolygónkat a világűr irányából bombázó nagy energiájú részecskék a Föld mágneses terének köszönhetően az idő döntő hányadában nem befolyásolják életünket. Bizonyos esetekben azonban, például a naptevékenység felerősödése idején, a kozmikus sugárzás utat találhat magának a légkörön át, aminek már fontos gyakorlati következményei is vannak: 1859-ben például a Föld teljes távírórendszere leállt a hatására. Azóta pedig a rohamosan terjedő elektromos rendszerek életünk szinte minden területére benyomultak, még kitetettebbé téve minket az űridőjárás szeszélyeinek…
Űrviharok, földviharok: Halálos por

Az már-már közhelyszámba megy, hogy a Marson gigantikus porviharok tombolnak, ezért intenzív kutatások folynak a jövőben esetlegesen odaküldendő asztronauták ruhájának porállóvá tételéért. E fejlesztéseknek azonban, bármilyen meglepő, mi, közönséges halandók is hasznát vehetjük: a por terjedésének ugyanis a Földön se lehet gátat szabni, apró szemcséi – a hozzájuk kapcsolódó mikrobákkal együtt – a havas hegycsúcsoktól a tengerek fenekéig mindenhol, még a látszólag legmegközelíthetetlenebb helyeken is jelen vannak…